Részletek itt.

Részletek itt.

részletek itt.

2560x1600-as felbon­tásban (1.3MB, zip) letöl­thető innen, de csak ha baj van!

Lino­type ITC Handle Gothic. Részletek itt.

Jó ideje már, hogy mactértem, és eddig semmi rosszat nem tudok mondani. Minden megy, mint a karikac­sapás, ha közhe­lyes akarnék lenni azt is mond­hatnám, hogy eddig miért pc… sok prob­lémától menthettem volna meg magam. Össze­barátkoztam az almával. Most, bővült a csapat a mágikus egérrel. Amilyen furcsa volt az elején (kb. az első este), annyira nem tudnék már mást használni. Kézre áll, pontos, gyors, precíz (köszön­hetően a hozzá ingyen letöl­thető, nem gyári drivernek). Egy prob­léma lenne, de ez sem az, csak furcsa, hogy miért. Ha előbb kapc­solom be a Macbookot, mint az egeret akkor manuálisan kell csat­lakoz­tatni a két eszközt, különben nem működik. Fordí­tott esetben megy minden azonnal. Körbekérdeztem, ez nem csak az én “gondom”, ezzel mindenk­inek számolnia kell. Egye fene, számolok.

Ingyen letöl­thető innen és/vagy a koncerteken 500Ft-ért megvásárol­ható a lemez. Idén lesz még három album, a következő április elsején jelenik meg. Részletek itt.

Anony­mous Pro. A karak­terkés­zlet tartalmaz hosszú ékezetes betűket is. Letöl­thető innen.

1865 március 8-án született az Illi­nois állam­beli Bloom­ing­tonban, skót szár­mazású családban. Noha gyer­mekko­rától rajzolt és festett, 1888-ban mégis jelzálogkölc­sönző céget alapí­tott, ahol könyvelőként dolgo­zott. 1890-ben Chicagóba költözött, és az ingat­lansza­k­mában helyezkedett el. Eközben saját kezűleg hird­e­téseket tervezett cége számára, mi több 1892-ben még egy rövid életű folyói­ratot is kiadott, a Modern Adver­tisinget. Ezt követte a Booklet Press 1893-ban, majd a Camelot 1896-ban, melyhez egy este alatt megter­vezte élete első betűkés­zletét, a Camelot Old Style-t. Az ATF ugyan megvette és kiadta a betűt, ám a Camelot Press időközben megszűnt, így Goudy főál­lásban vissza­tért a könyveléshez.
Alka­lmanként továbbra is tervezett és taní­tott, amikor 1903-ban feleségével, Berthával mega­lapí­totta a Village Press-t. A vállalkozás első fontos terméke William Morrisnak, az Arts and Crafts mozgalom vezéralakjának egyik esszéje volt. A következő évben a St. Louis-i Világk­iál­lításon Goudy díjny­ertes lett munkáival. A cég később Bostonba, majd 1908-ban New Yorkba települt át. Azonban még ugyanebben az évben a Village Press porig égett, a tűzben az összes felsz­erelés és kész terv odav­eszett. Mindössze a Village Type matricája menekült meg, amelyet az igaz­gatói iroda széfjében tároltak. Goudy tehetetlenül nézte végig, ahogy biztosítás nélküli üzletét elemésztették a lángok.
A katasztrófa után ismét betűtí­pusok rajzolásával kezdett foglalkozni. 1908-ban dolgozta ki első jelen­tősebb betűtervét, az E-38 elnevezésű fontot. A betű a Life Magazin számára, és a Mono­type felkérésére készült, később pedig Goudy Light vagy Goudy Old Style néven lett ismert.

1911-ben következett a nagy dobás: Goudy egy Mitchell Kennerley által kiadott Wells-antológiához elkészítette a Kennerley Old Style-t, amel­lyel saját értékelése szerint „megszűnt a tervezés amatőr­jének lenni”. Karri­erje látványos felvirágzásnak indult: a Caslon Foundry megvette tőle a Kennerley-t és öt másik fontot, betűmet­szést kezdett taní­tani a New York-i Arts Students League tagjainak, és felvették tanác­sadónak az ATF-hez.

Legszéle­sebb körben használt betűjét, az örök klasszikusnak számító Goudy Old Style-t is az Amer­ican Type Founders Company hozta forga­lomba 1915-ben. Az ATF viszont Goudy megkérdezése nélkül belepiszkált a betűbe: hogy a betűtípus illeszkedjen más termékeikhez, megkurtí­tották a lefelé nyúló szárakat. A többi változat elkészítésével már nem is őt bízták meg. A húszas évek elejére Goudy híres szemé­ly­iség lett, aki számos kitün­tetéssel a zsebében járta a tiszteletére adott banket­teket. 1918-as könyvét, a The Alpha­betet Stanley Morison minden idők legjobb útmutató kézikönyvének tartotta.

A kritikus hangok megszólalásáig sem kellett sokáig várnia. The Elements of Lettering című művéről (1922) már méltat­lankodó bírálat jelent meg a Fleu­ronban. Angliában Goudyt eleve műveletlen ex-könyvelőnek tartották, és az már egyál­talán nem volt ínyükre, hogy a könyvben mélta­tott tizen­négy betű közül kilencet ő maga tervezett. Felháborí­totta őket, hogy a tanu­latlan Goudy betűter­vezés címen darabokra szedi a meglévő betűket, sőt van képe magáról elnevezni az újakat. 1939-ben újabb tűzvész pusztí­totta el vállalkozását, betűinek és jegyzeteinek több­sége ismét megsem­misült. Szintén ebben az évben az Amer­ican Insti­tute of Graphic Arts felkérte, hogy tartson megny­itóbeszédet az év legjobb könyvter­veinek tiszteletére rendezett gyűlésen. Goudy azzal a keserű kérdéssel utasí­totta vissza a felkérést, hogy a bemu­ta­tott ötven könyv közül vajon miért szedtek negyven­hetet német, azaz talp­nélküli betűvel.
Utolsó éveiben Goudy kezdett kimenni a divatból. Cser­ben­hagyásnak élte meg, hogy az amerikai nyomdák német import­betűket használtak, esélyt sem adva ezzel az amerikai tervezőknek. Neki magának akko­riban egyetlen talp­nélküli betűje létezett, a Goudy Sans Serif Heavy; a többi száz­eg­y­néhány viszont az új tipográ­fiai divat szerint reményte­lenül idejét­múltnak tűnt.
1920-tól haláláig Goudy volt a Lanston Mono­type művészeti vezetője; ez a pénz ugyan megmentette a teljes csődtől, de szakmai elis­merést már nem jelen­tett. „Én vagyok az a tanác­sadó, akitől soha nem kérnek tanácsot.”

Életművében Goudy 122 betűtí­pust és 59 irodalmi munkát hagyott hátra.

Forrás.

Oscar nyertes animá­ciós film. Mindenki és minden híres logókból készült. Helyszín: LA. Cselek­mény: Rendőrök bűnözőt üldöznek. Hivat­alos site trail­errel itt.

részletek itt.

Jó nagy, mehet háttérnek is akár.

Egy 10 perces tanfolyamért cserébe (ha szerenc­sések vagyunk persze) egy Photo­shop Elements 8.0-ás szoftverrel lehetünk gazdagabbak.

Próbálkozni itt lehet.

Újabb két bemu­tató videó. Photo­shop cs5.

Lassan véget ér a jégko­rong torna az idei olimpián. Persze, elég erős napoknak nézünk még elébe, hiszen előt­tünk van még egy Oros­zország — Kanada, hogy mást ne mondjak. A magam részéről Hyva Suomi, tehát nem is lehet másképp, irány a döntő. Erre, egészen jó esélyük van, hiszen most a Csehekkel mérkőznek meg, majd ha az megvan, és miért ne lenne, akkor jön valószínűleg egy keményebb falat az Egyesült Államok — Svájc mérkőzés győztese … meglátjuk. A másik ágon az előbb említett Oros­zország — Kanada és Svédország — Szlovákia küzd meg azért, hogy elmond­hassa magáról, hogy döntős. A mérkőzéseket köszön­hetően a –8 óra eltérésnek felvételről tudom csak megnézni.

Időpontok:

1. negyed­döntő — feb. 24 — 20:55, M1 — élő
2. negyed­döntő — feb. 25 — 01:30, M2 — élő
3. és 4. negyed­döntő — feb. 25 — 04:00, M2 — élő

1. középdöntő — feb. 26 — 20:55, M1 — élő
2. középdöntő — feb. 27 — 03:15, M2 — élő

bronzmeccs — feb. 28 — 01:50, M2 — élő
döntő — feb. 28 — 21:00, M1 — élő

Minden egyéb infó itt és itt.

“Új szoftver fog bemu­tatni az Adobe április 21 és 22 között. A hírt egy texasi konfer­encia keretében jelen­tették be a héten. A szoftverrel kapc­so­latban csak annyit tudunk, hogy része lesz az Adobe legje­len­tősebb szoftverc­so­magjának. Vagyis nagy valószínűséggel a Creative Suite (CS) része lehet. Az Adobe kb. 18 havonta szokta megújí­tani a CS szoftvereket és 2010 ápril­isában lesz éppen 18 hónapja, hogy megje­lent a legutóbbi változat, a CS4. ”

Én már azt is bánom, hogy anno CS3-ról CS4-re váltottam. Nem hozta azt a pluszt, amit az ember várna, de lehet, hogy nekem voltak nagy igényeim, bár ezt kétlem. Részleteket a www.cs5.org oldalon lehet megtudni, a hírt itt találtam, mert már ezt az oldalt is olvasom

Merge. Ingyen letöl­thető (.otf) innen. A karak­terkés­zlet tartalmaz hosszú ékezetes betűket is.

Letöl­thető .otf (Raleway_thin) itt, természetesen ingyen.

Mostanában nincs idő postolni, de ezt gyorsba. Plan Grotesque.

A bemu­tatkozó pdf itt tekinthető meg, egyéb részletek itt.

Az Adobe Photo­shop ma 2010. február 19-én lett 20 éves.

1990 február­jában az Adobe az Photo­shop kiadásával átfor­málta a képsz­erkesztés és a grafika világát. A látszólag egyszerű szoftver­al­ka­lmazás hamarosan a legnagyobb példányszámban eladott grafikus szerkesztőpro­gram lett a piacon. Az Adobe Photo­shop 1.0 a megfelelő termék volt a megfelelő időben. A számítógépes kiad­ványsz­erkesztés kezdett teret nyerni, az Adobe pedig a Post­Script tech­nológiának köszön­hetően már komoly szereplő volt ezen a területen. A vállalat gyorsan a figyelem közép­pon­tjába került a grafika és a képsz­erkesztés terén az olyan megoldások révén, amelyek átfor­málták a tartalomkészítés világát és a felhasználói élményt. Az 1990-es évek elején a Photo­shop azonnal és széles körben népsz­erűvé vált a grafikus tervezés területén, ahol a kiadók és a market­ingsza­kem­berek örömmel fogadták a képek retusálásának és szerkesztésének a lehetőségét, mivel ez nagyban segítette a fogyasztók figyelmének megra­gadását. A megje­lenés után néhány évvel a szoftver a kiadók, film­stúdiók, reklám­cégek és vállalati marketingosztá­lyok elenged­hetetlen kellékévé vált.
A fényképészek figyelmét gyorsan felkel­tette a lehetőség, hogy jelen­tősen tökéletesí­thetik a képeket, és ez egy máig tartó vitát indí­tott arról, hogy mi tesz jóvá egy képet, a fényképész vagy a szoftver. A legtöbb fényképész számára a Photo­shop nélkülözhetetlen eszköz, amely segít az elkészült képek érzelmi tartalmának létre­hozásában, a reménytől és örömtől a csaló­dottságig és kétség­beesésig. E javítá­soknak a hatását szinte mindenhol érzékel­hetjük, a reklámokban, az inter­netes oldalakon, a mobil­tele­fonokon és a filmvásznon egyaránt. Miután megvetette a lábát a tervezés és a fényképezés területén, a Photo­shop újabb terület, az internet meghódítására indult. Az internet terjedését az ImageReady üdvözölte, amely az inter­netes grafikák gyors szerkesztésére szol­gáló, kezdetben önállóan kapható termék volt. Az első verzió után az ImageReady a Photo­shop programmal egy csomagban jelent meg, így a webter­vezők eszközévé vált a képek tökéletesítéséhez. A Photo­shopot azonban nem csak a képek csinosítására használták. Hamarosan a legked­vel­tebb eszközzé vált a gazdag, valósághű, összetett inter­netes oldalak készítéséhez. Az ügynök­ségek a képes forgatókönyvek helyett Photoshop-képekkel mutatták meg az ügyfeleknek, hogy weboldaluk hogyan fog kinézni a képekkel, a textúrákkal és a navigá­cióval együtt. A nyomta­tott médiára, illetve a rádióra és a televíz­ióra épülő hagy­ományos reklámüg­y­nök­ségekből digitális ügynök­ségek születtek, amelyek kizárólag webes tartalom készítésével foglalkoznak. Az erősen vizuális környezetben a webes tervezőknek sokat segít a Photo­shop abban, hogy életre keltsék az oldalakat, és olyan tervekkel és képekkel nyűgözzék le a közön­séget, amelyek érzéseket keltenek bennük, lekötik a figyelmüket, valamint gondo­lkodásra és vásár­lásra ösztönzik őket. Miután a Photo­shop a professzionális grafikai és képsz­erkesztési piac nélkülözhetetlen kelléke lett, az Adobe gyorsan felis­merte a lehetőséget, hogy az átlag­f­o­gyasztóhoz is eljut­tathassa a program képességeit. A szoftver forráskódját felhasználva a cég olyan fogyasztói alka­lmazásc­saládot hozott létre, amely a képsz­erkesztést hobbisz­inten űzők számára is elérhetővé tette az addig csak a hivatásos felhasználók számára elérhető volt eszközöket.
A hatás látható volt a családi fotóal­bumoktól az ünnepi üdvözlőlapokig. A fogyasztók fényképészethez való hozzáál­lása a szerkesztőeszközök és a digitális fényképezés megje­lenésével megvál­to­zott. A nyomta­tott fényképek egyszerű, vörös szemek korrigálása végett végzett szken­nelése helyett mára a Photo­shop Elements programmal több ezer digitális fénykép, egyéni grafika és digitális albu­moldal rendezhető, amelyek feltöl­thetők fénykép­megosztó oldalakra és szemé­lyes blogokra, valamint megoszthatók szám­talan más módon. Az új évezred kezde­tére a fogyasztói és a professzionális kereslet robbanássz­erűen nőtt. A retusálás új korszakba lépett, amikor a Photo­shop 7.0 programban megje­lent a Healing Brush (Javító ecset) eszköz. Manapság szinte lehetetlen megál­lapí­tani, hogy egy képet retusáltak, a munka pedig sokkal gyorsabban elkészül. A fényképészeti munkafolya­matra opti­mal­izált szol­gál­tatások segítik a szakem­bereket a szakmai kihívások teljesítésében azáltal, hogy a kezdeti képeket hatá­sokkal, a képek összeál­lításával és a fantáz­iájukkal vizuális történetekké alakíthatják. A kreatív lehetőségek határ­ta­lanná váltak, a valóság és a képzelet határai pedig elmosódtak.
A képek minősége tovább fejlődött a Camera Raw modul bemu­tatásával. A raw formátum támo­gatásával lehetővé vált a fényképészek számára, hogy közvetlenül a digitális fényképezőgép érzékelőjének adatait módosítsák és jobb tónus­tar­tományú, részléte­sebb képeket készít­senek. Azok a fényképészek, akik eddig ellenálltak a digitális fényképezésnek, most azonnal kihasználták a lehetőséget, hogy raw-képeket készít­senek és a kreativ­itás új szin­tjére lépjenek.
Fontos részévé vált az tech­nikai képsz­erkesztési területeknek is, mint például a sajtó­fotózás, a rend­védelem és a műtár­gyak restau­rálása. E felhasználók számára a képek szerkesztése másod­lagos fontosságú volt a képek feljavításához képest, amely a pontosabb ered­ményeket szol­gálja. A Creative Suite érkezésével a Photo­shop elfoglalta az ő megillető központi helyet az Adobe átfogó tervező, webes és videop­ub­likálásra fejlesztett inte­grált szoftvercsomagjában.

Forrás.

Ai, Id, Ps mellett hű társunk lehet a Bridge is, ezt mutatja be nekünk ez a videó 30 percben.

Egysz­erűen működik. Nem kell drivert keresni, ninc­senek kompat­i­bil­itási gondok, minden pikkpakk megy. Zseniális. Egy példa. Tegnap vettem mini­dis­play to vga kábelt. Otthon összekötöttem a macbookot a samsung moni­torral, nem telt el 10 másod­perc és meg is jelent az opti­mal­izált kép a moni­toron, nem volt más dolgom, mint kipipálni a “mirror desktop” opciót és rögtön el is kezd­hettem a munkát. Ennyi

Otari és Mr Jones. itt és itt.