A srác itt pontban dolgozik, de ez ne zavarjon senkit.

Nem flash-alapú online rajza­l­ka­lmatosság, sok extrával.

Szombat este néztük meg a kedvessel. Egynek jó volt. Tula­j­donképpen, csak aján­lani tudom, de nem feltétlenül kell érte moziba menni.

Na ez az a betű, ami tényleg musthave, várós, stb.

Részletek a tervező oldalán, itt.

Örülök a kezdeményezésnek, hiánypótló.  Részleteket itt lehet megtudni.

Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő szemé­ly­isége.
A vándor könyvkötő családból szár­mazó fiatalember önképzéssel és folyam­atos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően 1882. júniusában Gyomán megny­i­totta egyszemé­lyes könyvny­omdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok évkönyve már segédet alka­lmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segít­ségével megszilárdí­totta nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesít­ményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország települé­seinek közel a fele a nyomda megren­delője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó szemé­lyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiál­lításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felsz­erelésének kéthar­madát, hanem a trianoni határok meghúzásával a poten­ciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobil­itásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szak­cikkeket, melyekben sürgette a szakok­tatás fejlesztését, az inas­nyúzás megszün­tetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a szín­vonal emelésének kérdé­seiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfor­dulóján – Békés megye örökös törvény­hatósági bizottsági taggá válasz­totta, és ebben az évben céhmes­teri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tula­j­donosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányí­tották, majd 1963-ban a békésc­sabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létre­jött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda priva­tizá­ciója kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a több­ségi tula­j­donos. 1998-ban átalakult részvénytár­sasággá, és egy évvel később részvényeinek több­sége az Állami Nyomda tula­j­donába került.

Forrás: geographic.hu

letöl­thető innen, ingyen.

Neve is van a gyereknek. Build. Releváns téma felku­tatása nem könnyű, mert ha már vizs­ga­munka, akkor legyen korrekt, érdekes, stb. Mindegy. Itt a borító.

Letöl­thető innen, ingyen.

Vizs­gafe­ladat:

Állítson össze egy saját tervezésű maga­zint a mai design tren­deknek megfelelően. A maga­z­inhoz tervezzen borítót Adobe Photo­shopban, Illustratorban.

A maga­zinnak kötelezően tartal­maznia kell a következőket:

-          Egyedi magazin név

-          Egyedi borító és hátlap terv. (Vonalkód, Ár, Példány, Ízelítő…)

-          1db képes tartalom­j­e­gyzék (TOC — Table of Content).

-          8 — 10 igényesen tördelt belsőoldal, mely tartalmaz:

-          1 — 2 oldal interjút (képekkel)

-          1 — 2 terméka­jánló oldal

-          1 — 2 oldal szabadon válasz­tott a magazin profiljához illő témát

-          1 — 2 vegyes tartalmú oldalt

-          1 — 2 db saját tervezésű reklám oldalt, mely lehet akár egész oldalas reklám

-          1 oldal ajánlót a következő szám tartalmából.

A maga­z­inban felhasznált szöveg lehet kitalált vagy, más meglévő maga­z­inból, online cikkekből származó.

Választható témák:

1. Női, vagy férfi magazin
2. Sport magazin
3. PC magazin
4. Építészeti magazin – ezt választottam
5. Üzleti magazin
6. Design magazin
7. Zenei magazin

Követelmények:

A felhasznált képekkel szem­beni követelmények:

-          CMYK színtér használata.

-          300 ppi-s felbontás

A borítóval szem­beni követelmények:

-          A borító legyen izgalmas, figyelem­felkeltő, színeiben, megje­lenésében tükrözze a magazin szellemiségét, mondani­valóját.

Fontokkal szem­beni követelmények:

-          Közép — Európai font készlet használata.

-          A Fontok stílusa igazodjon a magazin stílusához.

-          Exportál­hatók legyenek a „package” funkcióval.

Egyéb tipográ­fiai követelmények:

-          Drop caps, Kerning, tracking, leding, lead, font size, indent, word-spacing arányok

Tördeléssel kapc­so­latos követelmények:

-          Fattyú és árvasorok kerülése (widows and orpheans)

-          Karakter (char­acter), bekezdés (para­graph), beágya­zott (nested) és objektum stílusok használata

-          Sor egyen tartása (Ahol szükséges)

Színekkel kapc­so­latos követelmények:

-          Direkt színek mellőzése

-          Swatches paletta használata (Egyedi színek felvétele)

Esztétikai követelmények

-          Szín­har­móniák

-          Térközök

-          Letisz­tultság

-          Elren­dezés

Határidők:

A vizsga munka lead­ásának határideje: 2010. márciu 10.
Vizs­ga­munka védésének időpontja: 2009. április.

Lehetőség van a vizs­ga­munka előbbi lead­ására is.

Leadás módja:

Az elkészült maga­zint az inDe­sign „package” funkciójával tömörítse egy könyvtárba.

Exportálja ki a maga­zint pdf formá­tumban, High Quality print preset alka­lmazásával. A pdf fájlt nevezze el a magazin nevével. (magazinnev_magazin.pdf), és másolja a package-elt könyvtárba.

Az elkészült vizs­ga­munkát *.zip, vagy *.rar fájl­for­má­tumba tömörítve kell elküldeni e-mailben az e-mail címre. A levél tárgya a következő legyen: inDe­sign vizsga. Kérjük, csak akkor adja le a vizs­ga­munkát, ha az a fent leírt követelményeknek maradék­ta­lanul megfelel! Ellenkező esetben a vizs­ga­munka javításra visszadobásra kerülhet.

Lehetőség van a kiírt vizs­gafe­ladat témáktól eltérni, előtte azonban kérjük, hogy írásban vagy tele­fonon egyeztessen az oktatóval.

Jó munkát és sikeres vizsgát kívánunk!

Annak ellenére, hogy már volt valami ilyesmi, most ezek alapján kell egy új kiad­ványt össze­hozni. A borító (meglepően hamar) már elkészült, pdf-ben meg is mutatom majd. Egyelőre papír és ceruza kézben, ötletelés, tervezés zajlik.

Lehet, hogy valami hasonló instal­lá­ciót én is dobok a falra. szenzációs.

Persze, mint minden jó dologért, úgy ezért a betűért is fizetni kell. Itt megte­heted, ha úgy gondolod.

Helló Japán, részletek itt .

Egy aktuális pólóter­vhez kerestem betűt, mikor rátaláltam erre. Ingyen letöl­thető innen. A tervező Jovanny Lemonad.

Tegnapi este, szánkózás után (ami egyébként nagyon jó volt), pihenésként megnéztük a Sher­lock Holmes c. filmet. Összegezve, jár neki az imdb-n kapott 7.7 pont. Ennél többet nem tudok hozzátenni.

Imdb,
A film hivat­alos oldala

Megvásárol­ható itt vagy itt.

1706 január 28-án született John Baskerville. A 18. század meghatározó betűön­tője és nyomdásza volt. Az ő nevét viseli a Baskerville betűkép. Az egyik szemé­lyes kedvencem.

John Baskerville kezdetben egy anglikán lelkész mellett dolgo­zott lakájként, majd 1726-ban Birm­ing­hambe ment, ahol szépírás­tanítóként dolgo­zott. 1745-ben megvásárolt egy lakkozóműhelyt, amely jól jövedelmezett. Öt évvel később kezdte meg nyomdászi tevékenységét. Nemsokára a Cambridge-i egyetemtől kapta a megbízá­sait. Első nyomtatványai Vergilius és Horatius művei voltak, melyekre szintén az egyetem adott megbízást. De mester­művének az 1763-ban kiadott Bibliáját tekintik. Baskerville jelen­tőségét mutatja, hogy Európa jeles nyomdái tőle rendelték betűiket. Amikor 1775-ben Baskerville utód nélkül meghalt, nem maradt olyan ember, aki átvette volna a nyomda irányítását. Özvegye a teljes betűkés­zletet előbb a Cambridge-i egyetemnek aján­lotta fel megvételre, de miután az egyetem vissza­u­tasí­totta az aján­latot, az özvegy az egész felsz­erelést 12 ezer fontért annak a párizsi irodalmi társaságnak adta el, amelynek élén a híres Beau­mar­chais francia vígjátékíró állt. Baskerville-t Európa legnagyobb betűalkotói közé sorolják. Nyomtatványaihoz saját maga készítette a betűk nyomó­d­u­cait. Betűtí­pu­sait modern, álklasszikus stílusban alakí­totta ki. Külön­legességüket a vékony és a vastag vonalak kontrasztja adta, főleg a Baskerville betűkép kurzív változatainál. De nemcsak a betűire fordí­tott külön figyelmet, számára a könyv egész kinézete ugyanolyan fontos volt. Az általa készített munkákra a széles margók, a kitűnő minőségű papír és tinta használata volt jellemző. A régi mesterek hagy­ományait követve külön gondot fordí­tott arra, hogy minden egyes eszközt, amivel dolgo­znia kell, saját maga készítsen el vagy alakítson ki. Baskerville nemcsak öntőműsz­erét vagy a sajtóját készítette el saját kezével, hanem Európában elsőként alka­lmazta a velin­pa­pírt is. Külön­leges, fekete nyomdafestékét is ő maga kísér­letezte ki. Nyomtatványait csak a legritkább esetben díszítette képekkel, de minden esetben a legkiválóbb minőségre törekedett. Kötetei puritának, visszafo­gottak voltak, de ettől kife­jezetten újszerűnek hatottak a többi 18. századi nyomtatvány között. Baskerville jelen­tőségét mutatja, hogy Amerikában Benjamin Franklin is lelkes híve volt az általa készített betűtípusoknak.

forrás: wikipedia

Egy kedves ismerősöm által szerkesztett kiad­ványt lehet itt végiglapoz­gatni, később online rendelni. Izgalmas dolog lehet egy ilyennel könyvvel  foglalkozni, hiszen könnyen unalomba fulladhat a bringa/eredmény/szöveg egyhangúsága, körforgása melyet csak kreatív tördeléssel, a képek megfelelő elhe­lyezésével lehet elkerülni. Kriszta úgy érzem, remekül oldotta meg ezt a feladatot, nagy gratula neki. A könyvben talál­ható képeket Hamvas Bálint készítette.

Zuhan­junk egy kicsit mélyebbre. Cool­vetica. A myfonts oldaláról  ingye­nesen letöl­thető. A tervező Ray Larabie, akinek munkássága az alábbi linken tekinthető meg.

Érdekes videó, melyben a fősz­erepet a kerning, és a tracking játsza.

Sketch­etica light, innen letöl­thető. (–> port­folio –> typefaces)

Itt kell keresgélni.

köszönjük szépen! részletek, ingyenes letöltések itt.

Ez lenne a 250-ik beje­gyzés.  Ennek örömére, egy rakat ingyenes illus­trator brush az alábbi linkek.

Letöl­thető innen.

Adelle Basic Bold és Bold Italic ingyen letöl­thető innen.

Ebben a részben az illus­trator 3d-s  funkcióit mutatják be, valamint kitérnek a toll eszközre is photo­shopban és illus­tra­torban is.

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Felső­fokú Tipográfus Tanfolyama végzős hall­gatóinak záróvizsga-kiállítása a Ponton Galériában.

E-mail: galeria@mome.hu
Telefon: +36 1 489 0780
Nyitva: 2010. január 26. – február 6. között,
keddtől szom­batig 12–18 óráig

A live­trace egy igen érdekes, több­nyire (néha) használ­ható ered­ményt adó ficsőr. Az alábbi videóban be is mutatják miért.

Rengeteg, ingye­nesen letöl­thető betűt itt lehet találni.

Ebben a videóban főleg az Appear­ance Panel a téma, de más trükk is bemu­tatásra kerül.

Sylar. Infor­má­ciók és vásárlás itt.

Hype for type — Uni Sans. Megtekinthető és megvásárol­ható itt.

Újabb kis piros pontot írhatunk be zölddel Hoefler & Frere-Jones bará­tainknak az alábbi gyönyörű betűért cserébe.

Ilyen-olyan okok miatt eladom fotós dolgaimat.  Alábbi linken minden infó megtalál­ható és licitálni is lehet rá.

Vatera

itt találtam.

12 euróért itt megvásárolható.

Oblik. Az Oblik Bold ingye­nesen innen letöl­thető. A karatek­terkés­zlet tartalmaz hosszú ékezetes betűket is.

Link

Inso­lent regular és Inso­lent italic. Innen letöl­thető. A karak­terkés­zlet tartalmaz hosszú ékezetes betűket is.

Frank Béla betűter­vező nekem nagyon tetsző és egyben nagyon inspiráló alkotása. A tervező weboldala itt tekinthető meg, a betűt itt lehet megvásárolni.